Jussi-Adler Olsen: Nyomtalanul (Q-ügyosztály esetei 1.)

A középkorú, kissé kiégett nyomozót, Carl Mørköt kiváló kopónak tartják, de mivel fárasztó alak, kollégái nem dolgoznak vele szívesen. Amikor megalakul a Q-ügyosztály az egyszer már lezárt, felderítetlenül maradt ügyek újravizsgálására, Carlt ennek élére száműzik. Az íróasztalára halmozott poros dossziék közül minden lelkesedés nélkül húzza elő egy népszerű politikusnő évekkel ezelőtti eltűnésének anyagát. A nőt utoljára egy komp fedélzetén látták értelmi fogyatékos öccsével. A rendőrség álláspontja szerint a csinos, harmincas Merete Lynggaard nagy valószínűséggel a tengerbe esett, bár a teste sosem került elő. Miután Carl Mørk és egyetlen segítsége, az eredetileg kávéfőzésre és takarításra mellé beosztott arab menekült, Assad munkához lát, csakhamar megdöbbentő részletek kerülnek felszínre. Ám annak kiderítése, hogy mi történt valójában, szinte lehetetlennek tűnik…

„Minden ügynél elérkezett az a pillanat, amikor a nyomozó nagyon szeretett volna élve találkozni az áldozattal.”

Olvasni ezt a könyvet olyan volt, mint hazatérni. Nem tudom pontosan honnan jött ez, de egyértelmű jelzés volt, hogy ne hanyagoljam el sokáig a krimiket.

Nem a legjobb, amit olvastam eddig, de egy sorozat kezdetének szerintem mindenképpen jó. Eléggé nyomasztott, de jó értelemben. Ennek ellenére egy Agatha Christie-hez azért nem hasonlítanám.

A történet 2 szálon fut. Ezt a változatot nem mindig szeretem, néha nem jól tudják megoldani. Itt nem volt ilyen problémám, mindkettőt érdekesnek találtam. Mellé kaptunk még egy biciklisgyilkos-szálat, ami igazából csak említésszerűen jelenik meg, bár azt sem tudom, hogy miért. Fölösleges volt behozni szerintem. Vagy lehet, hogy csak engem nem érdekelt.

 Eléggé zavart viszont, hogy úgy éreztem nem volt egy kicsit sem bonyolult, vagy ravasz annyira a történet. Carl és Assad jó páros együtt, de az eredeti nyomozók elég szánalmas munkát végeztek, és így egy kicsit más fény vetül az ő munkájukra.

Assad története még érdekelne, de van egy olyan érzésem, hogy a további részekből több információ derül ki róla. Carl egy kicsit a morcos/semleges vonalon táncol számomra, remélem a következő rész kibillenti innen.

Az egyik munkatársam olyan, mint Assad a leírások alapján. Igyekeztem elvonatkoztatni tőle, de elég nehéz volt. J

A sok dán név egy kicsit zavart, mert soha nem tudtam, hogy hogy ejtsem ki őket magamban, ezért általában csak kikerültem a neveket. Azért Assad meg Carl kivételek… :D

Mindenképpen megpróbálkozok a sorozat második részével. Ha szereted a krimit, akkor szerintem érdemes ennek is egy esélyt adnod.

Értékelés: