John Flanagan: A Vadonjáró tanítványa 1. – Gorlan romjai

Will ​​kisebb kortársainál, de gyors és találékony. Egész életében arról álmodozott, hogy híres lovag válik belőle, mint az apjából. Ezért is sújtja porig, amikor nem veszik fel Vöröshegy Hadiiskolájába. Ehelyett Halt inasa lesz, a titokzatos Erdőkerülőé, akinek különleges képességét, a láthatatlan helyváltoztatást fekete mágiának tulajdonítják… Will vonakodva nekivág, hogy megismerje az Erdőkerülők titkos fegyvereit: a nyilat, a nyílvesszőt, a terepszínű köpönyeget, és a csökönyös kis pónit. Lehet, hogy nem azok a fegyverek, amikre vágyott, nem kard és nem csataló, de amikor ő és Halt egy reménytelennek látszó küldetés során megpróbálják megakadályozni a Király meggyilkolását, Willnek be kell látnia, hogy az Erdőkerülők fegyverei nem is annyira haszontalanok… A Gorlan Romjai első könyve egy izgalmas sorozatnak, mely Willről, és a Vöröshegy Várban élő barátainak kalandjairól szól. 



 „Az emberek azt hisznek, amit akarnak. Ne tulajdoníts neki nagy jelentőséget.”

Lehet, hogy nem pontosan az én korosztályom e történet célközönsége, de ennek ellenére én nagyon élveztem. Épp egy olvasási válságból próbáltam kievickélni, amikor rátaláltam és kellemes meglepetésként a története teljesen magával ragadott.

Ifjúsági kalandkönyvnek szerintem kiváló: van benne izgalom, barátság és bátorság. Boncolgat lényeges témákat, mint a beilleszkedés és a zaklatás. Kicsit olyan, mint egy tanmese nagyon jó köntösben.
A világ, amelybe belecsöppentem jól felépített, és érdekes, remélhetőleg a következő részben még több szegletét meg tudom majd ismerni. Az ilyen hangulatos, sajátos atmoszférával rendelkező regényekben mindig úgy érezhetem, mintha én is erdőben kalandoznék hőseinkkel. Mondjuk nem vagyok túl tehetséges fáramászásban…

A karakterek, akiket jobban megismerhettünk, jól kidolgozottak, de szerencsére egyik sem tökéletes. Szeretek tanúja lenni az igyekezetüknek, hogy változzanak, majd a tényleges fejlődésüknek. Majdnem mindenkit lehet szeretni, és van jellemző tulajdonságuk. Halt karaktere egy kicsit idegen számomra, ennek ellenére őt is kedvelem.

Külön örültem neki, hogy bár néha sejtettem, hogy mi fog történni, mégse volt teljesen kiszámítható, értek meglepetések.
Ha szereted a műfajt, egy könnyed, szórakoztató olvasmányra vágysz és nem bánod, hogy a főbb szereplők javarészt 15 évesek, akkor szerintem érdemes egy esélyt adni neki. Az ilyen korú fiataloknak pedig különösen ajánlom a témák miatt.


Értékelés: 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Saját könyvtár a gépeden, avagy hogyan használjuk a Calibre programot?

Macskakaki, avagy a ronda, de finom süti

Madarat tolláról... 3