Tükörország

Ha önmagadban sem bízhatsz, kiben bízhatsz?  Azon az éjszakán kezdődött az erdőben. Cass Anderson nem állt meg segíteni annak a nőnek az autóban, és az a nő immár halott. Azóta néma telefonhívások teszik pokollá Cass életét, és biztos benne, hogy figyelik. A bűntudat lassan felemészti, kezd mindent elfelejteni. Hogy bevette-e a gyógyszerét, hogy mi a háza biztonsági berendezésének a kódja, vagy hogy volt-e vér azon a késen a konyhában. B. A. Paris, a „Zárt ajtók mögött” nagy sikerű szerzője újabb, meglepő fordulatokban bővelkedő pszichológiai thrillerét az olvasó garantáltan nem tudja majd letenni.

Ha Agatha Christie és P. G. Wodehouse együtt írna detektívregényt, ilyen lenne. 1932, London. A trónöröklési sorrendben Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie az esélytelen harmincnegyedik helyen áll, és szegény, mint a templom egere. Miután lelécel a skóciai családi kastélyból, és ezzel megússza, hogy férjhez kelljen mennie Halpofához (Siegfried herceghez), Londonba költözik. A fővárosban meglepő kalandok várnak rá:  életében először saját magának kell begyújtania egy kandallóba,  belezúg egy házasságra alkalmatlan, nagyon szexi ír nemesbe,  inkognitóban házvezetőnői szolgálatot alapít, hogy ne kopjon fel az álla,  a Királynő felkéri, hogy kémkedjen a szoknyapecér trónörökös után.  De élete akkor vesz igazán új fordulatot, amikor holtan talál a fürdőszobájában egy férfit. Lady Georgiana pontosan tudja, ki az illető: ez a francia idegen nemrégiben megzsarolta a családját, és azzal fenyegetőzött, hogy megszerzi a skóciai kastélyt....

1894 kora tavaszán a fiatal Ambrózy Richárd báró elveszítette bal karját, és vele lelkének azon részét is, mely gyöngéd érzelmekre tette képessé. Ama borzalmas éjszaka hét esztendővel később még mindig sötét árnyat vet az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb magánzó detektívjének életére, és ha ez még nem volna elég, a múlt kísértetei ismét felbukkannak.  1901-ben Ambrózy báró nősülni készül, ám az oltárhoz vezető utat hátborzongató gyilkosságok sora szegélyezi. Vajon képes lesz-e Mili kisasszony, a detektív hű társa és tanítványa egyszerre megküzdeni a régmúlt és a jelen szörnyetegeivel?  Nem kétséges, hogy igen, hisz rafinériája és makacssága végtelen – ám az már közel sem tudható ily biztosan, hogy közben ő maga mit veszít el.  A békebeli bűn- és szívügyek végső titkai, melyek a Leányrablás Budapesten, A Rudnay-gyilkosságok és az Ármány és kézfogó című regényekben nem fedték fel magukat, a sorozat eme záró kötetében végre kilépnek a fényre. Próbált...

Boldog új évet nektek! Lehet, hogy egy kicsit elkéstem a záróval, de mentségemre szóljon, hogy káosz volt ez a decemberi hónap. Nem vagyok elégedett a 2017-es évvel az olvasásom terén sem. Elég nehéz volt időt szakítanom rá,  főleg nyáron, de most megpróbálom jobban beosztani majd az időmet. Túl nagy reményeim főleg tavaszra nincsenek, hisz nemsokára férjhez megyek.  J

Alexia Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet. Elsősorban azért, mert nincs lelke. Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig talján, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt. De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire. Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit? És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála melasztorta?

Az évnek nincs még vége, de azt hiszem nem korai kijelenteni, hogy az idei olvasmányaim közül az Attachments nyerte meg a legborzalmasabb könyv díját.

Találkoztatok már olyan megnyilvánulással, hogy aki a könyvébe ír, az valami szentségtörést követ el? Én mostanában sok ilyenbe botlottam, de eddig mindig magamba fojtottam a véleményemet a témáról. Úgy érzem most elértem a határig.

Íme a sorozat második része: a könyvek, amelyeket nem értékeltem, és a sorozatok/filmek, amik elég sok időt elvettek az olvasástól. 

Heten ​voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek vel...

Kicsit elmaradtam az írással, mert éppen az Az c. Stephen King regénnyel „küszködök”, ha követtek instán láthattátok is a képet. Terjedelmes a kicsike. Gondoltam amíg tudok hozni egy értékelést róla, részt veszek egy újabb book tagben. Talán pár újdonság is kiderül belőle.

A minap elolvastam egy Agatha Christie krimit, és azon gondolkodtam, hogy erről egy teljes értékű bejegyzést nem tudnék létrehozni, hisz hiába szerettem a könyvet, csak pár magvas gondolat fogalmazódott meg bennem róla. Innen rögtön M.C. Beaton Hamish Machbetje felé vettem az irányt, akinek egy kicsit a megszállottja lettem az utóbbi időben, de írni elfelejtettem róla. Így született meg az ötletem, hogy készítek mini értékeléseket, és akkor már miért ne írhatnék a filmekről vagy sorozatokról is, mert hát egy kicsit sorozatfüggő is vagyok. :) Még jó, hogy jön az ősz, és nem is kell elhagynom a házat a szabadnapjaimon. :D (Bárcsak igaz lenne!) Fogadjátok hát sok szeretettel a gyűjteményeimet a sztorikról, melyek érdekeltek annyira, hogy megosszam veletek!

Azt hiszem a vonzódásom a félistenek világához nem ismer határokat. Kicsit félve indultam neki a sorozatnak, igazából pont Apollo miatt. Az eddigiekben szerintem nem volt valami kedvelhető az isten karaktere, ezért hezitáltam is, hogy kezdjem-e el. Mielőtt azonban meggondolhattam volna magam, gyorsan lefoglaltam a könyvtárban. Innentől már nem volt visszaút. Kíváncsi vagy mit gondolok a regényről? Akkor olvass tovább! :)

Ez ​él, az meghal.  Más választás nincs. A lány félholtan jött ki az erdőből.  A története hihetetlen volt. Mégis igaz.  Minden egyes iszonyú szava. Pár nap múlva előkerül egy másik kétségbeesett megmenekült – lassan összeáll a séma. Az áldozatokat kettesével rabolják el, és szörnyű választás elé állítják őket: ölsz vagy megölnek. Az életedet vagy az eszedet veszítenéd el inkább? Helen Grace felügyelő a démonait legyűrve kapaszkodik fel a csúcsra.  A láthatatlan szörny utáni nyomozás során felmerül, hogy a megoldás kulcsa a túlélőknél – a gyilkos eleven névjegyeinél – lehet. És hiába jár sikerrel, újabb ártatlanok halnak meg…

Ez a nap is elérkezett. Befejeztem az Olimposz hőseit. Várnom kellett pár napot az értékelés megírásával, mert alig tudtam feldolgozni, hogy vége. Tudom, hogy ez még nem jelent végleges búcsút a hősöktől, de a következő sorozatban már nem ilyen formában lesznek jelen, szóval ez mégiscsak búcsú. Az Argó II. nekem is otthonommá vált, a Félvér-Táborral együtt.

Kisebb kihagyás után ismét jelentkezem a Top sorozattal. Sajnos nem volt túl sok időm írni, mert a hőségriadó alatt még többet kellett dolgoznunk, mint eddig, az esküvőszervezés pedig elég sok időt elvesz a szabadnapjaimból. Ráadásul nemsokára felutazunk tesómékhoz, és arra is fel kellett készülnöm. Most, hogy éppen egy Percy Jackson könyvet olvasok, felmerült bennem, hogy milyen gyorsan meg lehet kedvelni egy karaktert, de milyen ritkán van mégis az, hogy egy idő után nem merül ez feledésbe. Ezen a nyomvonalon elindulva összegyűjtöttem a Top 3 kedvenc férfi karakteremet.

Ezernyi halálos szörny.  Három harcoló félisten.  Egy halálos döntés.  Percy Jackson kalandjai egy igazán alvilági helyen  Az ember életét meghatározzák a döntései. Hát még egy félistenét! Az Argó II. továbbszeli az eget, és a huszonegyedik századi argonautákat újabb és újabb kalandok felé viszi. Leo életébe beköszönt a szerelem egy lakatlan szigeten, Nico pedig Diocletianus jogarával úgy irányítja a holtak légióját, ahogy csak akarja. A Labirintusról eddig azt hitték, végleg elpusztult, de most újra benne találják magukat. Vagy az egész csak szemfényvesztés?  Kapaszkodjatok, mert ez – ahogy Riordan mestertől megszokhattátok – nagyon rázós út lesz!

Egyszerre vagyok izgatott és ideges a szerepcsere miatt. Kb. 100 éven keresztül gondolkodtam azon, hogy milyen könyveket adjak fel Bellnek. Nem titok, hogy ő reál beállítottságú, én pedig humán, ráadásul ezen kívül is teljesen más az érdeklődési körünk. Bell ha olvasott is mostanában könyvet, azok tuti szakkönyvek voltak, úgyhogy elég nagy feladatot kaptam ezzel a kihívással.

A naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek?  A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a Leányrablás Budapesten és A Rudnay-gyilkosságok című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.

Egy kicsit késve érkezem az újabb összefoglalómmal, de remélem elnézitek nekem. Nagyon sok dolgom volt, többek között a költözéssel kapcsolatban, amiről nemsokára készítek is egy beszámolót. Mint kiderült nem is olyan könnyű elhagyni egy országot, és visszatérni a hazánkba. Olvasás szempontjából ezért is sikerült gyengébbre a tavaszom. 

A borítós sorozat harmadik részében a rajzolt borítók kerülnek a középpontba. Szerettem mazsolázni közöttük, mert sokszor ütősebbek, mint a modelles fedőlapok. Jó lenne, ha én is tudnék hasonlókat alkotni, de annyira nincs kézügyességem. Így inkább csodálom mások munkáját. Íme 10 borító, ami elnyerte tetszésemet.