M. J. Arlidge: Ecc, ​pecc (Helen Grace 1.)

Ez ​él, az meghal. 

Más választás nincs.

A lány félholtan jött ki az erdőből. 

A története hihetetlen volt. Mégis igaz. 

Minden egyes iszonyú szava.

Pár nap múlva előkerül egy másik kétségbeesett megmenekült – lassan összeáll a séma. Az áldozatokat kettesével rabolják el, és szörnyű választás elé állítják őket: ölsz vagy megölnek.

Az életedet vagy az eszedet veszítenéd el inkább?

Helen Grace felügyelő a démonait legyűrve kapaszkodik fel a csúcsra. 

A láthatatlan szörny utáni nyomozás során felmerül, hogy a megoldás kulcsa a túlélőknél – a gyilkos eleven névjegyeinél – lehet.

És hiába jár sikerrel, újabb ártatlanok halnak meg…

"Vannak napok, amikor úgy istenigazából gyomorszájon vág az élet."

Nem tudom, hogy hogy álljak ehhez a fülszöveghez. Ha nem lett volna el se olvastam volna a könyvet így viszont minden élvezetet elvett a "nyomozástól". Már amilyen nyomozás volt, ugyanis az Ecc Pecc szerintem inkább thriller, mint krimi. Egy rendes krimiben az olvasó is gyűjtögetheti a morzsákat, közelebb jutva a gyilkos kilétéhez, de itt nem volt minden lehetőség adott. Mondom ezt úgy, hogy elég hamar, még a könyv elején rájöttem a helyes megoldásra. De csak azért, mert elég tapasztalt krimiolvasó vagyok. :) Meg elég figyelmesen olvasok. 

Karakterekből elég sokat kaptunk, csak azt sajnálom, hogy egyik sem lett valami szerethető, legalábbis számomra semmiképp. Helen Grace felügyelő nagyon klisés lett, kb. annyira, mint Mark a nyomozó. Olyan nehéz egy teljesen átlagos, esetleg néha vidám felügyelőt alkotni?

A sorozatgyilkosunk módszere brutális, de az izgalmat mégis hiányoltam a könyvből. Sőt, egy idő után kezdett unalmassá válni a sok gyomorforgató leírás. A történet elején még szurkoltam is néhány csapdába esettnek, de ez elég hamar elmúlt, az ő sorsuk sem érdekelt eléggé, a történetvezetésnek köszönhetően.

Szerettem volna folytatni Helen Grace kalandjait, de nem valószínű, hogy mostanában nekiesek a folytatásnak. Túl sok -talán jobb- olvasnivaló vár a listámon. Na, nem mintha annyira rossz lett volna az Ecc Pecc, de nem volt tökéletes. Leginkább a hiányérzet zavar, amit még mindig érzek, ha eszembe jut a történet. Azt hiszem legjobban a szakértő nyomozás hiányával lehet a baj. Valakinek tudnia kellett volna, hogy ebbe az irányba induljanak el. 

Talán a lélektani megközelítésből legérdekesebb: te mit tennél, ha ilyen helyzetbe kerülnél? Megölnéd a társadat, akivel csapdába kerültél? Elég sokat gondolkodtam rajta, de nyilván teljesen máshogy jár az ember agya, ha már napok óta étlen-szomjan szenved. 

Ha szereted a thrillereket, akkor szerintem érdemes egy esélyt adnod az Ecc Pecc-nek. Én inkább krimit vártam, de ha az a része kevésbé érdekel, akkor lehet, hogy ez a te könyved! :)

Értékelés: