Paula Hawkins: A lány a vonaton

Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra.
És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég.
A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt.

Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

"Nem tehetek róla, hogy ilyen vagyok. 

„De arról tehetsz, hogy mit csinálsz” – ezt Kamal szokta mondani."

Melóban elég sokat pakolgattam a példányokat, olvasgattam a fülszöveget és eléggé felkeltette az érdeklődésemet, így már nagyon vártam, hogy legyen időm és lehetőségem elolvasni a könyvet. Amikor végre hozzájutottam elég hamar, egy nap alatt kivégeztem. Ez sajnos annak köszönhető, hogy nagyon gyorsan túl akartam túl akartam rajta esni.

Rachel minden reggel ugyanazzal a vonattal jár dolgozni. Ilyenkor pár pillanatra úgy érzi, hogy bepillantást nyer egy pár életébe, magában a Jess és Jason nevet adja nekik. Rachel egy pillanatra lát valamit, és ez kezdi nyugtalanítani. Így kezdődik történetünk. Ugye hogy nem hangzik rosszul?

Hogy valójában mi történt a párral nem különösebben érdekelt, főleg miután megismerkedhettünk a szereplőkkel. A történet szerintem se kriminek, sem thrillernek nem a legerősebb, és nem is igazán érzem kidolgozottnak. Agatha Christie-hez pedig semmiképp nem hasonlítanám.

A történeti gyengeségen kívül ez a könyv rettenetesen nyomasztó volt számomra. Ráadásul pont az alkoholizmus az egyik hangsúlyos pontja a könyvnek, ami nagyon aktuális probléma, de kifejezetten utálok róla olvasni, vagy azt látni filmekben, hogy valaki folyamatosan részeg, és nem emlékszik másnap semmire. Eléggé lehangol.

Semelyik karakterrel nem tudtam azonosulni, mert abszolút nem szerethetőek. Az egyetlen pozitívum, hogy egy kicsit emberinek tűnnek. Van egy szint (könyvek esetében), ameddig még el tudom viselni a hibákat, embereket, de ez már nagyon messze van a határtól.

Az egész könyvet átitatja a szenvedés, folyik rendesen az önsajnáltatás és mások hibáztatása, meg amúgy is általában más a felelős a rosszért az ember életében, ő nem az.

Októberben fog megjelenni film változatban. A trailer alapján kicsit sem vonz, úgy tűnik több dolgot is megváltoztattak benne. Mondjuk ez lehet előny.
Én személy szerint hagynám a vonatot tovább menni a példányommal együtt, de ettől függetlenül lehet, hogy neked tetszene. Csak ha esetleg rossz passzban vagy, nem biztos, hogy ez sokat dobna a hangulatodon.

Értékelés: