Rainbow Rowell: Fangirl (angol)

Cath ​​imádja Simon Snow-t. 

Oké, Simon Snow-t mindenki imádja… 

Ám Cath-nek az egész élete abból áll, hogy rajong – amihez nagyon ért. Cath és Wren, az ikrek kisiskolás korukban menekültek a Simon Snow-sorozathoz, miután az anyjuk elment. 

Elolvasták a könyveket. Újraolvasták őket. Beköltöztek a Simon Snow-fórumokra, továbbírták Simon Snow történeteit, az összes premieren valamelyik szereplőnek öltöztek. 

Cath nővére nagyjából kinőtt a rajongásból, de Cath nem bír. Nem is akar. 

Most, hogy felvették őket a főiskolára, Wren megmondja Cath-nek, hogy nem akar egy szobában lakni vele. Cath kikerül a védelmi zónájából, ettől fogva egyedül kell megállnia a lábán. Lesz egy mogorva szobatársa, akinek a kedves fiúja örökké náluk lebzsel; egy regényíró professzora, aki szerint a fanfickel bealkonyult a civilizációnak; egy jóképű évfolyamtársa, aki csak a szavakról akar dumálni… és közben folyamatosan izgulhat lágyszívű, érzékeny apjáért, aki még sose volt igazán egyedül. 

Tehát az a nagy kérdés: kibírja-e Cath úgy, hogy Wren nem fogja a kezét? Elég nagy már ahhoz, hogy a saját életét élje? Egyáltalán fel akar-e nőni, ha a felnőtté válás ára az, hogy le kell válnia Simonról?

“But you’re so helpless sometimes. It’s like watching a kitten with its head trapped in a Kleenex box.”

Kicsit féltem elkezdeni a Fangirlt, mert nem vagyok otthonos a romantikus regények világában, de abszolút nem bántam meg ezt az utazást!

  

Először is szeretném leszögezni, hogy a könyvnek elég egyszerű a nyelvezete, szóval ne félj belevágni angolul, ha szeretnéd gyakorolni a nyelvet. 

  

A Fangirl egy könnyed kikapcsolódás, amely Cather, egy introvertált lány világába kalauzol el minket.

  

Cath és ikertesója Wren most kezdik a főiskolát, és Wren kérésére külön koleszba kerülnek, hogy tudjanak új emberekkel ismerkedni. Wren teljesen más, mint Cath. Szeret ismerkedni, bulizni, és alapvetően nyitottabb személyiség. 

  

Cath igazi fangirl. Tesójával még gyerekkorában fedezték fel Simon Snow (látszik, hogy HP volt a minta) varázslatos világát. Egy ideig együtt gyártottak fanctiont, de úgy néz ki Wren kezd kinőni ebből a rajongásból.

Cath próbál a főiskolai feladatai és a fanfiction regénye között zsonglőrködni, közben pedig próbál megbirkózni az új világgal, amibe belecsöppent. 

Azért tetszett a könyv, mert adva van ez a kicsit sem tökéletes főhősnő, aki mások számára piti, de valakinek igenis valós problémákkal küszködik. Aki valamilyen szinten tud azonosulni vele, az szerintem értékelni fogja, hogy ilyen karakterről olvashat. 

  

A története igazából elég kiszámítható szerintem, nem tartogat túl nagy meglepetéseket, de azért élvezhető. Ez az első könyv amit olvastam az írónőtől, és többnyire tetszett a stílusa, de nem hiszem, hogy egy darabig próbálkozni fogok más művével.

  

Pozitívumok (véleményem szerint)

Nagy pozitívum számomra, hogy nem E/1-ben van a történet, jobban szeretem a harmadik személyű narrációt.

  

A Fangirl ereje Cath-ben van. Akkor fogod szeretni a történetet, ha jártál már hasonló cipőben, esetleg most is olyan vagy mint Cath. Ha nem szereted a (nagyon) visszahúzódó, változást nem kedvelő embereket, akkor nagy valószínűséggel nem fog tetszeni a könyv.  

Elég erős karaktereket kapunk a könyvben. Nem tökéletes, hanem realisztikus, emberi karakterek vannak, igazi problémákkal és szerintem mindenki találhat valakit, akivel tud azonosulni. Nem szeretnék spoilerezni, ezért nem írnék bővebben róluk, csak annyit, hogy nem Cath az egyetlen jó karakter.

Többnyire szerettem a 2 testvér dinamikáját, bár Wren karaktere kevésbé volt szimpatikus nekem.

Jó végre valami könnyed hangulatú könyvet olvasni, így kevésbé féltem a sötétben, és kicsit el tudtam szakadni a mindennapoktól. (Nem mintha félnék a sötétben…Soha…) 

Negatívumok

Nagyon hosszú fanfiction. A vége felé volt, hogy nem is olvastam végig a Cath féle Simon-Baz írásokat, mert abszolút érdektelen volt számomra. Nem tudom miért kellett ennyit beilleszteni, ráadásul összevissza ugráltunk Simon a 7 különböző könyv és Cath írásai között. 

Olyan, mintha a végét csak úgy hirtelen elvágták volna. Szerintem pár lezáratlan kérdés azért maradt.

Cath viselkedése: nagyon sokszor nem igyekezett. Értem én, hogy nehéz változtatni, de szép lassan próbálhatott volna.

Egy kicsit azért több karakterfejlődést el tudtam volna viselni.

Nem valami realisztikusan mutatja be szerintem például a vizsgaidőszakot, vagy legalábbis nem Cath részéről tapasztalhatjuk ezt meg. Annyira zavart, hogy nem a tanulmányaira koncentrált a legtöbbet. 

Ha egy könnyed olvasmányra vágysz, és úgy érzed, hogy tudsz azonosulni a főszereplővel, akkor javaslom ezt a könyvet, ellenkező esetben lehet, hogy unalmas lenne a Fangirl, mert nem történetben, hanem karakterekben a legerősebb.

Értékelés: