Top 3 sorozat, amit soha nem fogok befejezni

Nem tudom ti hogy vagytok a sorozatokkal, de nekem elég vegyes a viszonyom velük. Az a legnagyobb problémám, hogy főleg fantasy , disztópia vagy YA sorozatoknál elég kevert a felhozatal. Általában így megy le: az első rész jó, a második kicsit gyengébb, a harmadik vagy többi rész pedig kezd újból ütős lenni. Legalábbis számomra ingatag, lehet, hogy nektek pont az tetszik. Ja, és valahol megjelenik a szerelmi háromszög, vagy insta-love, ami alatt én szinte mindig szenvedek. Ezzel az összeállítással nem szeretnék senkit megbántani, csak a saját élményeimet jegyzem le.

Amelyiket a legeslegjobban utáltam
Kami Garcia - Margaret Stohl: Caster krónikák

Olvastam a sorozatból: Beautiful Creatures – Lenyűgöző teremtmények

Részlet a fülszövegből: Lena Duchannes-hoz fogható lányt még nem láttak Gatlin városában. A középiskola új diákja mindent megtesz azért, hogy különleges képességeit és a családját sújtó évszázados átkot eltitkolja a városka vaskalapos polgárai és diáktársai előtt. Azonban az elfeledett Dél vadon burjánzó kertjeiben, borongós mocsaraiban és romos temetőiben nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna. Ethan Wate számolja a napokat az érettségiig. Azon a napon nem csak a középiskolának, de Gatlinnek is búcsút akar mondani. Hónapok óta egy gyönyörű lány kísért az álmaiban. Amikor Lena beköltözik a város legrégebbi, egyben leghírhedtebb ültetvényére, Ethan megmagyarázhatatlan vonzódást érez iránta. Elszántan kutatni kezdi a kettejük közötti titokzatos kapcsolat eredetét.

Csak az első részét olvastam, tovább már nem jutottam, de így is erősen gondolkodtam azon, hogy félbehagyom a könyvet. Pedig nekem nem szokásom könyvet félbehagyni, csak ha nagyon rossz a helyzet. Talán 3 vagy 4 évvel ezelőtt olvastam, emlékszem tele volt minden a film plakátjával. Akkor gondoltam megpróbálkozom vele, ígéretesnek hangzott a fülszöveg: átok, romos temető, boszorkányság, még film is készült belőle, tuti jó lesz. Hát hamarosan nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem az. Ethan nem egy tinédzser fiú, hanem egy nyálgép, abszolút nem fiús, ami nem lenne baj, csak nem hiszem, hogy direkt ezt a hatást akarta elérni az írópáros. Nem éreztem át a szerelmüket Lenával, inkább mindketten idegesítettek. Túl hosszú volt a könyv és szinte végig unalmas. Nekem ennyi elég volt.

Amelyik idegesített
Marie Lu: Legenda

Olvastam a sorozatból: Legend - Legenda, Prodigy - Született tehetség

Részlet a fülszövegből: A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal.
A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe.
A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk.

Egy szóban össze tudnám foglalni a sorozatot: tipikus. Tipikus sztori, karakterek és történetalakulás. Nem utáltam annyira a Legendát, mint a Caster krónikákat, inkább csak besokalltam. Egyrészt nem szeretem a szerelem első látásra dolgot, másrészt, míg az első rész egész jó volt, a másodikkal már nagyobb problémáim adódtak. A logikai bakik mellett szerintem kiszámítható is volt, ráadásul nem szerettem annyira a karaktereket, hogy továbbra is kövessen sorsuk alakulását.

 

Amelyiket meguntam

Sara Raasch: Snow Like Ashes (Hó, mint hamu)

Olvastam a sorozatból: Snow Like Ashes (Hó, mint hamu), Ice Like Fire (Jég, mint tűz)

Részlet a fülszövegből: TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat.
Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére.

Az első rész szerintem egész élvezhető volt, de később valahogy kialudt a tűz, mint a jég. :D

Olyan volt, mintha Meira direkt keverné mindig önmagát bajba, még ha nem is az lenne az ésszerű dolog. Úgy érztem, hogy nekem nincs időm arra, hogy mások hülyeségeit is kövessem. Nem baj, ha az ember másképp döntene bizonyos helyzetekben, mint a főszereplő, de amikor ez már nagyon erős érzés, és nem a jó értelemben, akkor szerintem fölösleges az utazást együtt folytatni. A karakterek közül senkit nem szerettem meg igazán, a döntésükkel pedig még kevésbé értettem egyet. Plusz a második részt unalmasnak találtam, sajnos elérte az átok, és gyengébb lett.


Ez lenne a Top 3 sorozat, amit soha nem fogok befejezni. Természetesen van még pár, ahonnan ez jött, de jelenleg őket szeretném legkevésbé a közelemben látni. Mégegyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem az a célom, hogy megbántsak másokat, ez a saját véleményem, hozzám nem illettek ezek a könyvek. Ha neked tetszett valamelyik, vagy az összes ezek közül, akkor nyugodtan írd meg miért. Neked van olyan sorozat, ami nem tetszett?