Sztoridélután november


Nem is tudom mihez kezdtem magammal novemberben. Hogy lehet, hogy ilyen keveset olvastam? Lehet, hogy csúfosan el fogom bukni az idei olvasási kihívást? Valószínűleg. Még jó, hogy filmeket legalább néztem. Lehet, hogy ennek is köze van az olvasási válságomhoz?
Azért pánikra semmi ok, olvassatok tovább, hogy megtudjátok mi lett a novemberemmel! ;)

Könyvek

Miranda Sings: Selp-Helf

Nem egy komoly könyvről van szó, úgyhogy semmi világmegváltó gondolat nincs benne, de szórakoztató, ha az ember épp lent van. Tele van képekkel, és viccekkel, olyan, mint a Miranda videói. Nem tudom, hogy ismeritek-e a jelenséget. Miranda karakterét Colleen Ballinger alkotta meg, és így hódították meg a YouTube-ot.
Ha nem nézzük, hogy a kép több, mint a szöveg, és kicsit se hagyományos könyv, akkor nekem megéri az 5 csillagot.



Jussi Adler-Olsen: Palackposta

Ha őszinte akarok lenni, a Palackposta tehet arról, hogy másra nem nagyon maradt időm a hónapban. Elég hosszú könyv, és nem is a legkönnyebb témájú, ezért lehet, hogy nem olvastam gyorsan. A Q-ügyosztály eseteinek harmadik része kicsit laposabb lett szerintem, mint az első.
A nyomozás szinte elhanyagolható, az izgalmasabb részek abszolút közelében se voltak a nyomozók.
Ezen kívül zavart Assad viselkedése, és az, hogy Carl mintha észre se venne semmit. Carl nem a legeszesebb birka a nyájban. Rose pedig csak szimplán irritáló. Kár, mert az ötlet a régi, lezáratlan ügyekkel tetszik.

Az első és a második rész értékelése.






Agatha Christie: Halál  a Níluson

Ahhoz képest, hogy jelenleg a 77. legjobb krimi a molyon, nekem csalódás volt. Egyrészt azért, mert kiszámíthatónak találtam, másrészt meg nem tetszett az egyiptomi környezet. Úgy éreztem, hogy ezt a történetet már olvastam, csak más körítésben. A karakterek nem voltak számomra kedvelhetők, és alig vártam, hogy végezzek vele. Kár. Nem titkoltam, hogy nem kedvelem Hastings kapitányt, de úgy érzem, hogy ide illett volna. 



Filmek

Imdb
Thor:Ragnarok (2017)

A harmadik Thor film. Őszintén be kell, hogy valljam: különösebben soha nem szerettem Thort. A Ragnarok viszont tetszett. Nem mondom, hogy tökéletes volt, de szerintem sokkal élvezhetőbb, mint az első kettő. Humorosabb is lett, mint szokott. Hulk már hiányzott, és most végre nem maradt le a képernyőről. Mondjuk ezt Lokiról is el tudnám mondani.
A fő konfliktus lett egy kicsit gyengébb szerintem, de  a többi tetszett, úgyhogy az se zavart annyira.
Szerintem nézzétek meg, ha eddig kételkedtetek volna benne.
Én izgatottan várom a következő Marvel filmet.

  


                              Kingsman: Az Aranykör (2017)
Nagyon szerettem az első Kingsmant, úgyhogy örültem, amikor hallottam a második részről. Bárcsak ne néztem volna meg. De most komolyan. Nekem nagyon nagy csalódás volt. Pedig a koncepció jó lett volna, a Statesman érdekelt is, de végül számomra se vicces, se elgondolkodtató, se vicces nem lett az Aranykör.  A kémek kütyüjei idegesítettek, a látvány nem tetszett, és nagyon sok baromság volt benne, ami lehetetlen. Persze tudom, hogy ilyenek az akciófilmek, de a sokadik azért zavaró. Nekem nem tetszett. Ha az első se jött át neked, akkor ez sem fog szerintem.










Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Saját könyvtár a gépeden, avagy hogyan használjuk a Calibre programot?

Macskakaki, avagy a ronda, de finom süti

Madarat tolláról... 3